Vörös szilva

Neve már egy 16. századi szójegyzékben is szerepel Fabricius Balázsnál. Származása ismeretlen.
Középkorai. Augusztus közepe-végén érik. Termése közép nagy. Széles, a kocsány felé kissé megnyúlt alakú, széles barázdamélyedése jellegzetes. Színe sötét lilás-piros, kékes-piros fedőszínnel, foltosan hamvas. Kocsánya rövid, vékony zöld színű. Húsa aranysárga, lédús, duránci. Íze édeskésen savas, gyenge zamattal. Igen jól szállítható. Magja hosszúkás, keskeny és hegyes.
Koraisága miatt igen jó piaci és gazdasági, feldolgozásra alkalmas minőségű gyümölcs.
Fája erőteljes növekedésű, talajban nem válogat, az Alföldön is bő termést ad, de megterem az északi megyékben is. nem elég kék színe miatt nem keresett árugyümölcs. A háztáji kertekben termelhető fajta.
Forrás: barnaesfiai.hu